Ősszel rengetegen égetnek avart, de egyre többen a hulladékot, szemetet is rádobják a tűzre. Sőt sokan szeméttel tüzelnek. Ez nem csak durván környezetkárosító, de gyakran igen veszélyes, rákkeltő anyagokkal is fenyeget minket. Mivel a hulladékégetés a törvény szerint büntetendő tevékenység nem kell eltűrnünk az szomszéd ilyen környezetrombolását!
Bejelentést könnyen tehetünk és a hivatalnak meg kell őriznie anonimitásunkat! A következőkben minden fontos részletet leírunk, hogy minél gyorsabban megoldhassa problémáit:
MIT TEGYEK?
A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság köteles eljárni az ilyen ügyben. Ehhez lakossági bejelentést kell tennünk. Ez a csatolt szöveges fájl kitöltésével történhet a legkönnyebben.
Tévhit: "úgy is megtudja, hogy én jelentettem be!"
JÁR AZ ANONIMITÁS!
Fontos tudni, hogy bejelenthetjük az illegális hulladékégetést úgy, hogy nevünk NE derüljön ki. A vonatkozó jogszabályok (ÁKR) alapján ugyanis kérhetjük adataink zárt kezelését. A csatolt fájlban már szerepel az erre vonatkozó jogszabályhelyre hivatkozás. Ettől függetlenül a bejelentést névvel, adatokkal kell megtenni, azonban a hivatal köteles a személyazonosságunkat titokban tartani.
Tévhit: "túl sok a vesződség…"
POSTÁN/E-MAILBAN IS LEHET!
A bejelentést elvileg elektronikusan is megtehetjük, azonban az eljárásrend eltérő lehet járásonként a jogértelmezési különbségek miatt. Ha mégis e-mail-ban küldjük akkor nyomtassuk ki a bejelentést és aláírva scanneljük be és így pdf formátumban csatoljuk. A legbiztosabb, ha kinyomtatva hagyományos levélként küldjük.
Tévhit: "a jegyzőnél kell bejelenteni!"
KINEK?
A kormányrendelet szerint a járási területi környezetvédelmi hatóságnál kell bejelenteni. pl írjuk be a google keresőbe, hogy „soproni járás kormányhivatal” és ott kikeressük az megfelelő osztályt. Ha nem tudjuk eldönteni melyik osztálynak írjuk a bejelentést akkor sincs gond! Ekkor kell az adott járási hivatal vezetőjének címezni és postázni. Ilyenkor ugyanis az ÁKR. törvény alapján automatikusan áthelyezik az eljárásra jogosult osztály vezetőjének belső postával.
Tévhit: "lassú folyamat és véget ér a tél mire döntenek…"
MAX 60 NAPON BELÜL DÖNTENEK!
A hatóságnak alapesetben az ÁKR szerint 60 naptári napon belül érdemi döntést kell hoznia. Így, ha nem kapunk határozatot vagy tájékoztatást 2 hónapon belül akkor érdemes telefonon érdeklődni az illetékes osztály vezetőjénél. FONTOS: ha mindent jól csatolunk be, azonosítható a cselekmény és a hatóság elégségesnek tartja az tanúk aláírását akkor 8 NAPON BELÜL is dönthet az ügyben!
A hatóságnak akkor is el kell járnia, ha a beadvány formailag nem teljesen felel meg az adott osztály elvárásainak, mivel azt tartalma szerint kell elbírálni még akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel (2016. évi CL. törvény).
BIZONYÍTÁS!
Amennyiben lehetőségünk van rá, készítsünk videót/képet az eseményről és ezt csatoljuk a bejelentéshez (kinyomtatva, vagy a bejelentést küldjük el e-mailban is, csatolva a felvételeket). Ilyenkor lehet, hogy be kell mennünk az eredeti fájlal, hogy mint tanút meghallgassanak (ez általában 10 percbe sem telik). Természetesen nem történhet a kép készítése magánterület megsértésével! Érdemes jószándékú szomszédokat megkérni, hogy ők is írják alá a bejelentést, így a hatóság számára is könnyebb az eljárás, ráadásul eltekinthetnek a hiánypótlástól így.
Ha nem tudjuk bizonyítani tanúkkal vagy fotóval a cselekményt akkor érdemes ismeretlen tettes ellen megírni a bejelentést és kérni a hatóságot az elkövetés kivizsgálására. Pl "A Kő u. 54-ös fali számú épület mögötti telekről fekete füst szállt fel többször 2019.10.11. és 21. között. Kérem a hatóságot az ügy kivizsgálására." A példában nem neveztem meg senkit a példában, mert nem láthattam rá a konkrét elkövetésre, így nincs alaptalan vád a bejelentésben.
A bejelentésben a lehető legpontosabban írjuk le, ami történt. Az ne „színezzük ki”, ne essünk túlzásokba, csak a konkrét tényeket fejtsük ki. Minden olyan fontos körülményt írjunk le 1-2 mondatban ami döntő lehet. (Pl. ha nincs kukája az elkövetőnek az biztos jele a hulladék égetésének, vagy ha nagy mennyiségű szemét átt az udvarban. De az, hogy a kutyája is sokat ugat vagy, hogy piszkos a ruházata az lényegtelen itt.)
HIÁNYPÓTLÁS
Amennyiben a hatóság hiánypótlásra szólít fel minket alaposan olvassuk el a végzést, mert rendszerint van egy felhívó és egy indokló rész is. Gyakran az indoklásból derül csak ki, hogy egészen pontosan mire és miért van szükség. A hiánypótlásokhoz mindig tartozik postára adási / benyújtási határidő is (8 vagy 15 nap rendszerint) erre ügyeljünk! A hiánypótlási felhíváson mindig szerepel az ügyintéző neve és telefonszáma, ha bármiben bizonytalan hívja nyugodtan.
VISSZAESŐK!
Ha a hulladék égető korábban is tett ilyet érdemes bele fogalmazni a levélbe. Ha pl. tűzoltók is kivonultak mert miatta meggyulladt az avar, azt is jelezzük, mert fontos lehet az eljárásban. Például, ha korábban már kapott bírságot tűzgyújtásért, vagy hulladéklerakásért a személy akkor az régi akta alapján a mostani eljárás és a bizonyítás is egyszerűbb lesz.
Sok sikert! Most már csak meg kell írni a bejelentést és bízhatunk a helyzet javulásában. És ha nem? Mivel minden bejelentést külön-külön kell elbírálnia a hivatalnak 2-3 eset után már annyi bírságot fognak kiszabni az elkövetőre, hogy biztos, hogy abba fogja hagyni.
[kép forrása: pixabay.com]
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
